![Mesterfogás Berta Pistával - KeramiArt]()
Berta István fazekas népi iparművész műhelye Vönöckön, Vas-megyében található. Fás égetéssel dolgozik (magas és alacsony tűzön), illetve alkalmazza a raku égetési technikát is. A mázakat saját maga készíti. Budafokra mestereket hívnak házhoz, akik így intenzíven tudnak foglalkozni a tanulókkal, ezúttal az ő inasai voltunk.
"Milyen a jó boroskancsó?" Ezzel a címmel hirdette meg a Kerámiapark a szeptemberi Mesterfogások hétvégéjét. Nos, Berta Pista fazekasmester, meg is mutatta nekünk, milyen a jó mezőtúri boroskancsó!
Berta István vönöcki fazekas népi iparművész volt a Budafoki mesterfogások vendége szeptemberben.
"Milyen a jó boroskancsó?"
Ezzel a címmel hirdette meg a Kerámiapark a szeptemberi Mesterfogások hétvégéjét. Nos, Berta Pista fazekasmester meg is mutatta nekünk, milyen a jó mezőtúri boroskancsó!
Először is nagy! :) Ugyanis, amit legelőször korongolt a mester, az kb. 4 liter űrtartalmú lehetett. A formája pedig, kicsit lecsúszott hasú, amolyan
kun edény jellegű (a mester jelzőjét idéztem). A karimáján körben fut a
gúzsa. Van neki jó
fenékszöge, hogy a mázazáskor meg lehessen fogni.
Jó füle is van, elég vaskos, hogy elbírja azt a rengeteg bort. No meg Pistát idézve:
"hogy a vevő is elhiggye, hogy elbírja az edény a bort!" :) A kiöntője pedig elég különleges, alább lesz róla fotó.
![]() |
| Ilyen a jó mezőtúri boroskancsó! |
![]() |
| Kiöntője, csőre két oldalról még hurkapálcával, vagy ecsetvéggel 2-2 rovátkával "megtámogatva". A gúzsa szépen látszik kívülről |
![]() |
| A kiöntője, csőre itt is jól látható, a rovátkák jobban beszűkítik a kiöntőnyílást, jobban lehet belőle önteni. A gúzsa is jól látható belülről |
ArányokKb. egyharmad a nyaka, kétharmad a hasa. A kancsó hasa az alsó kétharmad közepén a legszélesebb. Tehát, valahogy egyharmad-egyharmad-egyharmad részekre tagolható. Nézzük!
![]() |
| A baloldali egy igazi Berta, a jobboldali egy általam készített gyakorlóedény |
A készítésénél arra kell ügyelni, hogy a nyaki és kiöntő résznek hagyjunk elegendő mennyiségű anyagot a csőben, mert elég sok agyagot felvesz. Ahhoz, hogy ezt formát kapjuk, igen széles szájú, gúzsájú vázát kell korongoznunk, hogy a kiöntő behajtogatása után is ilyen ívű legyen a "taraja".
![]() |
| Két igazi Berta-edény, a jobboldali egy tejesköcsög | |
|
|
FülezésAz eddigi tanulmányaimhoz képest teljesen új módszereket mutatott Pista. Hagyományosan kézzel húzott füleket rakunk. A fül metszete szilvamag formájú legyen. Ne legyen alul elvékonyodó. Amikor kellő méretűre, hosszúságúra és szélességűre húztuk, a végét csípjük le. Felrakáskor a fül felső végét ütögetéssel lapítsuk ki, legyen ragasztandó felület! Használjunk focsot a ragasztáshoz. Az alföldi edények füle fennálló és az alsó része is enyhén íves.
Ide még tartozom egy fotóval, majd olyat keresek, ahol látszik a fül.
Mezőtúri határi korsó
Itt Berta István fazekas mester, népi iparművész korongol korsót, mezőtúrit. Épp a szája kialakításán munkálkodik. Nagyon trükkösen oldotta ám meg! Egy agyagtömbből korongozza a korsót. A nyakát és a száját akkor csinálja, amikor a teste, a hasa és a kerekded váll már megvan.
![]() |
| Berta István fazekas mester, népi iparművész a Kerámiaparkban | | | | |
|
Mivel ez határi korsó, van benne csörgő és szűrő is. A szűrőt is belekorongolja. Mégpedig úgy, hogy bezárja/bekorongolja a testet a szűrőnek való agyaggal, majd a szűrőt "lenyomja az edény torkán" 2-3 cm-nyit, és így megkapja az edény száját. A gallérját csípőbőrrel alakítja szépre. A szája peremét pedig visszafogja. Majd a finomságok, díszítések következnek.
Kérdés? Mikor lyukasztja ki a szűrőt? Miután lenyomta az edény nyakán, s kész az egész korsó, ugye? Ha valaki tudja a választ, kérem írja meg! Különben pedig ki kell próbálni!
![]() |
| Határi korsó (sajnos lemaradt a teteje) |
|
A fülezését nem láttam sajnos. Köszönöm Szilvinek, aki átküldte a fotókat és a leírást! Íme. A füle húzott fül, a madzag helye kivájva, alul kilukasztva ott van bevezetve a madzag, utána visszatöltve a fül agyaggal, és a csöcs kialakítva a madzag körül. Azért csinálta így, mert így nem tömődik a luk vissza agyaggal (mint például akkor, ha lyukasztófával kiszúrjuk), a madzag szépen kiég, s marad helyén a lik. Gyönyörűűűűű!
![]() |
| Így néz ki felfülezve a Berta-féle mezőtúri határi korsó |
Legközelebb gyertek el ti is! Rengeteget lehet tanulni, és igen jó a társaság is. :)
A raku egy japán kerámiaégetési technika, amely körülbelül 500 éves múltra tekint vissza. A raku égetésnél a tűz, a víz, és a levegő hozzák létre azt a gazdag felületi hatást, melyet a kiszámíthatatlan változások tovább gazdagítanak. A keletkező sok-sok mikrorepedés és a máz változékonysága a raku edény dísze. 
